Tokod Nagyközség

Közigazgatás

Ország:  Magyarország
Régió: Közép-Dunántúl
Megye: Komárom-Esztergom
Kistérség: Dorogi
Rang: nagyközség
Irányítószám: 2531
Körzethívószám: 33

Népesség 

Teljes népesség: 4280 fő (2009. január 1.)
Népsűrűség: 289,59 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület: 14,90 km²
Időzóna: CET, UTC+1

Fekvése  

Komárom-Esztergom megyében, a Gerecse hegység keleti nyúlványai alatt fekvő település, Tát és Dorog szomszédságában. Nyergesújfalu 12,5 km, Süttő 22 km, Esztergom 8,5 km távolságra található.

Nevének eredete

A település – a hagyományok szerint – egy Tokod nevű vitézről kapta nevét.

Története

Környéke már ősidők óta lakott helynek számít. Területén bronzkori, római és honfoglaláskori leletek kerültek elő. Itt találták meg a későrómai korból származó, 120x140 méter területű, 1,5 m falátmérőjű, 11 kerek toronnyal rendelkező ún. "Castrum"-ot, melynek díszes kapuja és fürdője is volt. Találtak itt kerámiaégető, üveg- és fémolvasztó-kemence maradványokat is, melyek azt bizonyítják, hogy a rómaiak már ismerték és használták a helybeli szenet, sőt voltak előregyártott épületelemeik is. A települést elsőször 1181-ben említik az oklevelekben, ekkor határát is leírják. Ekkor az esztergom-szentkirályi szerzetesek tulajdona. A XV. században az esztergomi keresztesek is szereztek itt birtokot. A települést a tatárok teljesen feldúlták, majd 1543-ban a törökök foglalták el, s tették ismét néptelenné. A falu ez időtájt Pilis megyéhez tartozott, s az esztergomi érsekségé lett, mely itt templomot épített.  A törökök feletti győzelmet Tokod és Tát között vívták ki. Tokod a török felszabadító harcok során ismét elpusztult. A XVIII. század elején birtoka volt itt az esztergomi szemináriumnak is. Az 1784-1788-as II. József-féle népszámlálás idején is a szeminárium tulajdona volt a település. Ekkor 706 lakos élt itt, és 120 lakóház volt a községben. Tokod nagyobb arányú fejlődését az itt talált szén és a szénvagyonra települt iparosodás mozdította elő. A szénbányászat a településen és környékén a XIX. század első felében indult virágzásnak. (lásd: A Dorogi-medence szénbányászatának története).  A szénen kívül a Gerecse sziklás oldalain mészkövet is bányásztak. A vasút kiépítésének hatására 1892-től a környéken fellelhető kvarchomokra üveghuta, majd üveggyár épült. A gyárak leendő munkásai részére "letelepítő" lakótelepet építettek (Tokod-Üveggyár). 1992-ben Tokodaltáró kivált a településből.

Nevezetességei

Bronzkorból származó földvár, a Kis-Gete melletti leshegyen található.
Castrum, későrómai tábor. Falai a másfél méter vastagságot is elérték. Alapterülete 120×140 méter volt. 11 kerek toronnyal, díszes várkapuval és fürdővel is rendelkezett.
A Castrum légifotójaRómai katolikus temploma barokk stílusban épült.
XIX. sz-i kápolna
A tokodi pincéknél halad át Tokodon a Kinizsi Százas teljesítménytúra, a falu lakói frissítőpontot szolgáltatnak a túrázóknak. Az Országos Kéktúra is áthalad Tokodon.

Tokod látképe

A római "Castrum"