Tokod Nagyk�zs�g

K�zigazgat�s

Orsz�g:  Magyarorsz�g
R�gi�: K�z�p-Dun�nt�l
Megye: Kom�rom-Esztergom
Kist�rs�g: Dorogi
Rang: nagyk�zs�g
Ir�ny�t�sz�m: 2531
K�rzeth�v�sz�m: 33

N�pess�g 

Teljes n�pess�g: 4280 f� (2009. janu�r 1.)
N�ps�r�s�g: 289,59 f�/km²

F�ldrajzi adatok

Ter�let: 14,90 km²
Id�z�na: CET, UTC+1

Fekv�se  

Kom�rom-Esztergom megy�ben, a Gerecse hegys�g keleti ny�lv�nyai alatt fekv� telep�l�s, T�t �s Dorog szomsz�ds�g�ban. Nyerges�jfalu 12,5 km, S�tt� 22 km, Esztergom 8,5 km t�vols�gra tal�lhat�.

Nev�nek eredete

A telep�l�s – a hagyom�nyok szerint – egy Tokod nev� vit�zr�l kapta nev�t.

T�rt�nete

K�rny�ke m�r �sid�k �ta lakott helynek sz�m�t. Ter�let�n bronzkori, r�mai �s honfoglal�skori leletek ker�ltek el�. Itt tal�lt�k meg a k�s�r�mai korb�l sz�rmaz�, 120x140 m�ter ter�let�, 1,5 m fal�tm�r�j�, 11 kerek toronnyal rendelkez� �n. "Castrum"-ot, melynek d�szes kapuja �s f�rd�je is volt. Tal�ltak itt ker�mia�get�, �veg- �s f�molvaszt�-kemence maradv�nyokat is, melyek azt bizony�tj�k, hogy a r�maiak m�r ismert�k �s haszn�lt�k a helybeli szenet, s�t voltak el�regy�rtott �p�letelemeik is. A telep�l�st els�sz�r 1181-ben eml�tik az oklevelekben, ekkor hat�r�t is le�rj�k. Ekkor az esztergom-szentkir�lyi szerzetesek tulajdona. A XV. sz�zadban az esztergomi keresztesek is szereztek itt birtokot. A telep�l�st a tat�rok teljesen feld�lt�k, majd 1543-ban a t�r�k�k foglalt�k el, s tett�k ism�t n�ptelenn�. A falu ez id�t�jt Pilis megy�hez tartozott, s az esztergomi �rseks�g� lett, mely itt templomot �p�tett.  A t�r�k�k feletti gy�zelmet Tokod �s T�t k�z�tt v�vt�k ki. Tokod a t�r�k felszabad�t� harcok sor�n ism�t elpusztult. A XVIII. sz�zad elej�n birtoka volt itt az esztergomi szemin�riumnak is. Az 1784-1788-as II. J�zsef-f�le n�psz�ml�l�s idej�n is a szemin�rium tulajdona volt a telep�l�s. Ekkor 706 lakos �lt itt, �s 120 lak�h�z volt a k�zs�gben. Tokod nagyobb ar�ny� fejl�d�s�t az itt tal�lt sz�n �s a sz�nvagyonra telep�lt iparosod�s mozd�totta el�. A sz�nb�ny�szat a telep�l�sen �s k�rny�k�n a XIX. sz�zad els� fel�ben indult vir�gz�snak. (l�sd: A Dorogi-medence sz�nb�ny�szat�nak t�rt�nete).  A sz�nen k�v�l a Gerecse szikl�s oldalain m�szk�vet is b�ny�sztak. A vas�t ki�p�t�s�nek hat�s�ra 1892-t�l a k�rny�ken fellelhet� kvarchomokra �veghuta, majd �veggy�r �p�lt. A gy�rak leend� munk�sai r�sz�re "letelep�t�" lak�telepet �p�tettek (Tokod-�veggy�r). 1992-ben Tokodalt�r� kiv�lt a telep�l�sb�l.

Nevezetess�gei

Bronzkorb�l sz�rmaz� f�ldv�r, a Kis-Gete melletti leshegyen tal�lhat�.
Castrum, k�s�r�mai t�bor. Falai a m�sf�l m�ter vastags�got is el�rt�k. Alapter�lete 120�140 m�ter volt. 11 kerek toronnyal, d�szes v�rkapuval �s f�rd�vel is rendelkezett.
A Castrum l�gifot�jaR�mai katolikus temploma barokk st�lusban �p�lt.
XIX. sz-i k�polna
A tokodi pinc�kn�l halad �t Tokodon a Kinizsi Sz�zas teljes�tm�nyt�ra, a falu lak�i friss�t�pontot szolg�ltatnak a t�r�z�knak. Az Orsz�gos K�kt�ra is �thalad Tokodon.

Tokod l�tk�pe

A r�mai "Castrum"